Milyen legyen iskolánk 20 év múlva?
Régen nem jártam már kisiskolámban, mivel már 14 évesen nagyon messzire kerültem Zagyvarékastól, egy nap azonban, 34 évesen, mégis úgy döntöttem, hogy meglátogatom.
Ahogy befordultam az Alkotmány útra a régi kis épület helyén egy jóval nagyobb, zöld színű valamit láttam. Azért mondom, hogy valami, mert ez inkább hasonlított egy lombkoronára, mint iskolára. Rajta nagy betűkkel: BIOSULI. A régi kis parkoló tele volt, így továbbmentem alkalmas helyet keresve az autónak. Felfedeztem, hogy létrehoztak egy új parkolót, ami a nagy épület és az elsősök épülete közt van. Szerintem ez nagyon jó ötlet volt, mert úgyse használták azt a részt semmire se. Leparkoltam a többi autó közé. Az összes autó nagyon furcsa volt, mind vízzel működő. Láttam már ilyet a Tv-ben, ez mostanában egyre gyakoribb. Bementem és csak nagy vonalakban ismertem rá az iskolára. Találkoztam egy régi ismerőssel, ő már az én időmben is ott dolgozott. Kérdésemre elmagyarázta az iskola hihetetlenül nagy változásának okát. Annak az évnek az őszén, amikor elkezdtük a gimnáziumot, új iskolaigazgató került a régi helyére. Ez az ember megrögzött környezetvédő volt és eszerint alakítatta át az iskolát. Pénzből volt bőven neki, például minden tanárnak vetetett egy vízzel működő, környezetvédő autót. Továbbá felújításokat végeztek az épületen, teljesen átalakították. A világítást a nap energiájából oldják meg, a geotermikus energiából pedig a meleg vizet biztosítják. Létrehozták a parkolót és számos új intézkedéseket hoztak. Kérésemre a takarító néni körbevezetett. Elmagyarázta, hogy a lombkoronaforma úgy jön ki, hogy minden elágazó ág egy lépcsőből és a hozzátartozó tanteremből áll. Néhányat meg is néztem. Megtudtam, hogy a diákok kérésére az iskola számtalan zsebtelepet vásárolt és bár környezetvédő az igazgató, de modern dolgok itt is vannak, például minden tanulónak van külön laptopja. Visszaállították a mindennapi szemétszedést, és szelektív hulladékgyűjtés folyik. A tornatermet kibővítették és a D-terem melletti kis füves területet veteményeskertté alakították át, amit a diákok gondoznak. Hetente rendeznek sportvetélkedőket, amit a gyerekek nagyon élveznek. Minden nap kapnak almát alsósok, felsősök egyaránt és a büfében csupa egészséges, de finom ételt tartanak. A suli már szerepelt az RTL-Klub-ban is, mint az ország legegészségesebb, legkörnyezetkímélőbb iskolája, ahova ráadásul a diákok is szívesen járnak, mert a tanulás nemcsak környezettudatos, de nagyon érdekes is.
Megköszöntem Zsuzsinak az „idegenvezetést” és elköszöntem.
Úgy gondolom az én régi kisiskolám nagyon hasznos BIOSULIvá nőtte ki magát, amire én nagyon büszke lehetek.
Kispál Klaudia Kata 8.a
Milyen legyen iskolánk 20 év múlva?
2030.márc.4-én döntöttem úgy, hogy rég nem látott iskolámba visszamegyek.
Mikor kiszálltam az új tervezésű repülő autómból, rá sem ismertem iskolámra, ahová 7 évig jártam. Az egész épület úgy lett kialakítva, hogy bármerre is jár a nap az égen, mindig legyen olyan napkollektor, amit megvilágít. Később megtudtam, hogy a kollektorok szolgáltatják a fűtés egy részét és az áramot. Ezt nagyon jó ötletnek tartottam. Belépve a nagy ajtón belül fotocellás ajtót találtam. Sajnos ennek az volt a hátránya, hogy nem kellett portás és így eggyel kevesebb ember tudott itt dolgozni. Mikor beléptem az épületbe, az igazgató fogadott. Kiderült, hogy már 15 éve ő az igazgató. Azelőtt környezetvédő aktivista volt. Ő tanácsolta a korszerűsítéseket. Körbe vezetett az iskolán. Elmondta, hogy mik változtak. A régi fénycsöveket a most szabadalmaztatott szem és környezetkímélő örökizzókra cserélték. Már itt megtudtam, hogy minden gyerek saját laptopon tanul. Ha belegondolok mi mit nem, adtunk volna azért, hogy ne kelljen körmölnünk. Bevezették az iskolába a szelektív hulladékgyűjtést. Aki nem így szedi a hulladékot, az igazgatói figyelmeztetésben részesül. Elmesélte, hogy a papír hulladékot télen elégetik a kazánban, mivel akkor nem süt annyit a nap, és így ingyen van a tüzelő. Megkérdeztem, hogy a füst nem károsítja a környezetet. Megnyugtatott, hogy olyan szűrő van a kéményben, hogy szétválogatja az anyagokat, és megpróbálja úgy vegyíteni, hogy az a kémiaszertárba kerülhessen.
Nagyon örültem, hogy meglátogattam az iskolát. Sajnos a gyerekekkel nem találkoztam, de majd eljövök még egyszer, és megnézem a tanítást is. Megfogadtam, hogy olyan körútra indulok, ahol azt szorgalmazom, vegyenek példát a Zagyvarékasi Öko iskoláról, mert ez lett a neve.
Szojka Angéla Edit 8.a


